A népszerű CTP Sikersztorik után, bemutatjuk a sikerre éhes és sikerre képes, Amerikából nemrégiben hazatért CTP-s diákokat. Ismerjük meg jobban egymást, s ha tudunk, fogjunk össze, segítsük a hazatérőket, s nyerjünk lendületet az ő tapasztalataikból is.
Csizovszki Balázs
Mikor jöttél haza?
2012 februárjában, 2 év suli és bő fél év gyakorlat után.
Hol és mit tanultál odakint?
A Medaille Organizational Leadership képzését volt szerencsém elvégezni. Eredetileg nem erre a szakra jelentkeztem, de a körülmények többszöri és előre nem látható változása miatt végül itt kötöttem ki. Tulajdonképpen már akkor sem bántam, így utólag pedig kifejezetten örülök, hogy így alakult.
Mi hiányzik a legjobban az USA-ból?
A saját autó, a sok szabadidő, a fizetés vásárlóértéke és az a rengeteg utazás, amit elterveztem, de nem került rá sor. Rendszeresen elkap némi “honvágy”, olyankor kedvem támadna kiutazni pár hétre és végiglátogatni a régi helyeket.
Mi az, amit magaddal hoztál?
A magunkért való kiállás és az out of the box gondolkodás. Előbbire jó példa, ahogy a tisztes polgárok udvariasan ugyan, de határozottan számon kérik az orvosukat vagy akár a rendőrt is, ha úgy érzik, valami nem stimmel. Itthon az ilyesmivel ritkán találkozni, pedig szokszor lenne helye ennek a mentalitásnak. Utóbbit szívesen alkalmazom az élet minden területén, nem csak a munkában; szeretek csavarni egyet a dolgokon, így könnyebb elkerülni, hogy sablonossá váljanak a hétköznapok.
Mit csinálsz most itthon, mik a terveid?
Amerika után az volt a cél, hogy vidéken, természetközeli helyen éljek, ugyanakkor valamilyen formában az élelmiszeripari végzettségemhez kötődő munkát végezhessek és nem utolsó sorban a kinti tapasztalatokat is kamatoztatni tudjam. Most úgy tűnik, hogy létrejött ez az ideális állapot: kiköltöztem egy szülővárosomhoz közeli tanyára és munkába álltam egy induló pálinkafőzdénél, ami szakmailag érdekes kihívásokat tartogat, valamint igényli a kreativitást is. A munka mellett egy mini háztáji gazdasággal is foglalkozom, ami nemcsak kellemes kikapcsolódást nyújt, de rendszeresen el is lát friss élelmiszerrel.
A jövőben szeretném a pálinkafőzés rejtelmeit még jobban megismerni és a szakmai kapcsolatokat építeni. A pálinkafőzés mestersége érdekes egyvelege a élelmiszeriparnak és a magyar kultúrának, szerintem nagy jövő áll előtte.
Hogyan megy az itthoni beilleszkedés?
Igazából nincs okom panaszra. Szinte minden szempontból (barátok, rokonok, munka, CTP) megtaláltam a helyem, legalábbis én így érzem. Persze mindenen lehetne még javítani és kell is, de alapvetően ki vagyok békülve a környezetemmel. Azért, ahogy említettem is Buffalo hiányzik egy kicsit.
